Bahh, mégegy blog, amit kezdek elhanyagolni. Még jó, hogy megfogadtam magamnak, hogy ide már gyakran írok, hiszen elhárult minden "akadály" és őszinte is lehetnék... Írhatnék arról például, hogy mostanában gyakran látok ellenőröket a buszon, vagy, hogy tetszik az 1-es metró vonala, de néha jó lenne magyar szót is hallani rajta. Vagy, hogy tegnap fél város sorbaállt a cukrászdánál, de ez nem rettentett vissza, megszereztem az áhított habos isleremet, amitől aztán boldogabb lettem. Hazafelé eszembejutott az Exem, valami zavart éreztem a térben, ezért gondoltam ráírok, hogy mi van vele, de nem tudtam, mert deaktiválta magát facebookon. Mindig ezt csinálja, mikor kedvem támadna írni neki. Egyébként semmi érdekes nem történik velem, semmi, amit itt érdemes lenne megosztanom, semmi, semmi az égvilágon, semmi semmi... Szeretethiány az van, és ez időnként meglepő, ijesztő, és összességében rémséges dolgokra késztet. :'(
Ja, itt a dalocska, ami múltkor elcseszte a bejegyzésem, a mostanit csak majdnem. Köszönet ismét fivexnek. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése