2014. június 22., vasárnap

..

Nem tetszik a sablonom, de nincs kedvem újjal szarakodni. Az elmúlt napokban több téma is felmerült, amikről írhattam volna, csak nem volt kedvem. Ez is csak olyan életjelféle, hogy azért ne felejtődjek el teljesen. Nem azt mondom, hogy nem történik semmi se, csak úgy érzem, hogy most vagyok igazán átmeneti időszakban, nem a szakításkor, nem is akkor, amikor átköltöztem, hanem most, és most történnek talán azok a szükséges változások, amiknek hónapokkal ezelőtt kellett volna, de még ebben se vagyok biztos, csak, hogy valami van most. Szeretném is a változást, haladni előre a nekem kijelölt úton, ugyanakkor legszívesebben visszatekernék kicsit, és megállítanám egy ponton, ahol olyan boldog és gondtalan voltam, mert csak a jelen számított, az kevésbé, hogy mennyi értelme van, mennyire valós amit érzek, és hogy mennyi ideig is tart. Túl sok teret adtam ennek az ösztön-énemnek, és automatikusan mozdulnék el arra, amerre jó, mert szükségem van rá, hogy jól érezzem magam, attól függetlenül, hogy csak az időmet baszom el, és ha tennék is hasznos dolgokat, akkor se vállveregetés járna, hanem csak lecseszés, hogy miért nem előbb. Ettől még nincs más választásom, igyekszem "normális" lenni, de olykor csak úgy visszasüppednék, mint amikor korán kell kelni, és én fordulnék a másik oldalamra, mert még egy kicsit lehet...csak egy kicsit...de már nem lehet sajnos.

1 megjegyzés:

  1. Erről a bejegyzésről ez a nóta jutott eszembe: https://www.youtube.com/watch?v=AozOVhM2k5g
    :D

    VálaszTörlés