Nem emlékszem, mikor voltam utoljára úgy beteg, hogy orvoshoz kellett volna mennem, szerintem akkor még nem voltam budapesti se. Talán egyszer volt, hogy több napig lázas voltam, de általában 1-2 nap alatt átvészelek mindent, sőt újabban meg se támadnak a kis kórokozók. Tavaly karácsonykor például unokahugim hozott egy kis "meglepit" az ovistársaitól, amitől az egész család egy hétre kidőlt, kivéve engem (és nem, nem szedek bérescseppet). Tavalyelőtt ugyanez. Mindezt azért írtam le, hogy jobban érzékeltessem a mostani balszerencsém. Néhány napja, fene se tudja hogyan, sikerült összeszednem valami felfázás-szerűt, ami így leírva nem tűnik nagy dolognak, de azért eléggé megkeseríti a reggeleimet, vagy épp az éjszakáimat, mikor hogy...És már igazán elmúlhatna, mert úgy alakult, hogy most nincs tb-m, csak májustól (erre inkább nem térnék ki, hogy miért...), úgyhogy dokihoz se nagyon tudnék menni, ha komolyabbra fordulna. Persze úgyse fog, túl fogom élni, ahogy mindent, csak azért vicces, hogy pont most történik.
Azt nem szeretem a tavaszban, hogy ilyenkor egyre több kis élőlény próbál beköltözni hozzám. Pár napja éjjel találkoztam egy százlábúval a fürdőszobában és eléggé megilletődve néztünk egymásra, inkább le se írom, hogyan próbáltam eltenni őt láb alól, a lényeg, hogy mindkét próbálkozásom sikertelen volt. Azóta mindig megfontoltan lépek be a fürdőbe, de nyomát se találom, remélem nem bosszúra készül éppen. Ma egy hatalmas molylepke suhant el a fejem felett és kis hadakozás után le is győztem őt, de azért a porszívót nem teszem messzire, ki tudja, mik jönnek még. Nagyon remélem, hogy a poloskákat, darazsakat, dongókat és sáskákat sikerül megúsznom. -.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése