A mai nap (illetve tegnap) nem úgy alakult, ahogy terveztem, de végül mégse volt rossz. Kezdek jól kijönni magammal. Úgy volt, hogy átmegyek, sütök sütit, majd este meccset nézünk, de lemondta, mert beteg lett. Ezért nem mentem le futni se, mert talán nem készültem volna el időben, de ha most kijelentem, hogy holnap megyek futni, akkor tuti eső lesz. Úgyhogy nem jelentem ki. Holnap lehet átmegyek, de már bele se élem magam, és különben is mindegy, elvagyok egyedül is, letöltöttem a fél internetet. Szombaton unokahugomra és unokaöcsémre kell vigyáznom, már előre rettegek, mert ők sosem fáradnak el, de én igen. Mellesleg borzasztóan akaratosak és elég kreatívak a rosszalkodás terén. 
Két perc alatt megunom az embereket, és én is unalmas vagyok, erőltetett minden. Lehet igazából nekem nem is kellenek barátok, csak egy normális párkapcsolat. Egy, aki mindent visz. És ha nincs szerencsém, akkor ismét eljön az idő, mikor egyedül találom magam, pont úgy, ahogy most is, és ahogy előzőleg, és azt megelőzőleg is. Vajon hányszor tudom még magam összekaparni a padlóról, és újult erővel nekikezdeni...?Btw van valakinek egy eladó hűtője?